A Destiny’s Child tagjai mind szólókarrierbe kezdtek, s közülük Beyonce Knowles lemeze jelent meg legutóbb. Az első kislemez, a Jay-Z-vel közösen készített Crazy In Love a Billboard lista első helyén landolt, és a jelek szerint a nyár egyik nagy slágere lesz. Nem is csoda, hiszen minden összetevő megvan benne, amit a mai kor slágerének tartalmaznia kell: táncra ösztönző ritmus, megkapó dallam, egy csipetnyi rap, és persze egy gyönyörű hangú és megjelenésű énekesnő.

A Dangerously In Love első négy dala követi az első kislemez koncepcióját: pörgős, kifejezetten a tánczene irányába húzó szerzemények. A Naughty Girl keleties dallamvezetése, vagy a Sean Paul közreműködésével készített Baby Boy méltó utódjai a Crazy In Love-nak. Az Outkast tagjaival készített Hip Hop Star dübögő hip-hop alapja és gitártémája után azonban megváltoznak a dalok: lelassulnak, elfogy belőlük a lendület.

Hirtelen visszacsöppenünk a 70-es évekbe, és Beyonce a klasszikus soul felé fordul. Való igaz, megvan hozzá a hangja és tehetsége, de a kezdeti viszonylag egyedi hangzáshoz képest így „csak” egy lesz a dívák közül. A Luther Vandross közreműködésével készített The Closer I Get To You akár húsz évvel ezelőtt is készülhetett volna.

A Signs szövege ötletes, Beyonce végigveszi a csillagjegyeket, hogy melyik illik hozzá a leginkább. A dal értékét tovább növeli Missy Elliott felbukkanása, aki szokásához híven rendhagyó módon egészíti ki a hangzást: visszafelé játssza le a refrént.

Kellemes színfolt a Beyonce Interlude-nak nevezett versbe foglalt szerelmi vallomás.

Beyonce tehetséges énekesnő, akinek kár volt huszonegy évesen „elkomolykodnia” a Dangerously In Love második felét: sokkal jobban illik hozzá a Crazy In Love vagy a Bonnie & Clyde ’03 könnyed stílusa.

Beyonce: Dangerously In Love (2003, Sony)